Timin
| Timin | |||
| |||
| IUPAC-név | 5-metilpirimidin-2,4(1H,3H)-dion | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 65-71-4 | ||
| PubChem | 1135 | ||
| ChemSpider | 1103 | ||
| EINECS-szám | 200-616-1 | ||
| DrugBank | DB03462 | ||
| KEGG | C00178 | ||
| MeSH | Thymine | ||
| ChEBI | 17821 | ||
| SMILES | CC1=CNC(=O)NC1=O | ||
| InChIKey | RWQNBRDOKXIBIV-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 607626 | ||
| Gmelin | 278790 | ||
| UNII | QR26YLT7LT | ||
| ChEMBL | CHEMBL993 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H6N2O2 | ||
| Moláris tömeg | 126,11334 g/mol | ||
| Olvadáspont | 316 – 317 °C[1] | ||
| Forráspont | 335-337 °C (bomlik)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 4 g/l[1] | ||
| Oldhatóság (alkoholok) | kevéssé oldódik[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | nincs[1] | ||
| S mondatok | nincs[1] | ||
| LD50 | 3500 mg/kg (egér, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A timin, vagy 5-metil-uracil egy pirimidin nukleobázis, amely a DNS-ben található. Az RNS-ben uracil helyettesíti a legtöbb esetben. A timin az adeninnel képezhet bázispárt.
A timin dezoxiribózzal timidin nukleozidot képez, ez pedig foszforilálható 1, 2 vagy 3 foszfátcsoporttal, ezzel TMP-t, TDP-t vagy TTP-t (timidin mono-, di- vagy trifoszfát) hozva létre.
A timin név a csecsemőmirigy latin (thymus) ill. görög (θύμος) nevéből származik.[2] A vegyületet Albrecht Kossel és Albert Neumann 1893-ban izolálta először egy borjú tímuszából.
Tulajdonságai
[szerkesztés]A timin szilárd, kristályos vegyület. Magas hőmérsékleten (318-321 °C) olvad, bomlás közben. A hidroxipirimidinekhez hasonlóan laktám-laktim tautomériát mutat. Kémiai tulajdonságai hasonlóak az uracil kémiai tulajdonságaihoz, például dilaktám alakban metil-jodid hatására N-metil származékká alakul.
Vízben, etanolban, dietil-éterben és dimetil-szulfoxidban csekély mértékben oldódik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 4 5 6 7 8 Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 140. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition, Boca Raton: CRC Press, 3-512. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3
